Miért is kellenek a határozók? A határozók a mondatban a cselekvés körülményeit „határozzák” meg. Pl. „Az emberek lassan sétáltak” példamondatban a módhatározó (lassan) pontosítja, hogy mégis hogyan, milyen módon sétáltak az emberek. Természetesen nem csak módhatározók léteznek, vannak pl. helyhatározók is, amelyek azt pontosítják, hogy mégis hol ment végbe a cselekvés. Ebben a bejegyzésben a teljesség igénye nélkül az angol mód-, hely-, idő-, és fokhatározókat mutatjuk be.

Helyesírási tudnivalók

Mielőtt belevágnánk a leglényegesebb részekbe egy fontos helyesírási tudnivalóról szót kell ejtenünk. Az angolban nagyon sok módhatározó és néhány fokhatározó is „ly” végződést kap. Az „ly”-t természetesen a megfelelő melléknév kapja meg, így kapunk határozót pl.:

slow – slowly lassú – lassan

Ha „y”-ra végződik a melléknév, a határozóban az „y”-ból „i” lesz:

shabby – shabbily kócos – kócosan

Ha „e”-re végződik a melléknév, általában a határozóban is ott lesz az „e”:

loose – loosely laza – lazán

Itt van egy-két kivétel, hogy mégse legyen olyan egyszerű az élet:

true – truly igaz – igazán
whole – wholly teljes – teljesen

Akkor se marad a szóvégi „e”, ha a szó „mássalhangzó + le”-re végződik. Ilyenkor az „e”-ből „y” lesz, de nem kettőzzük meg az „l”-t!

simple – simply simple – simply

Ennyit a helyesírásról.

Módhatározók (Adverbs of manner)

A módhatározó, ahogy a bejegyzés legelején is kitértünk rá, a cselekvés módját határozza meg. Elárulja, hogy egy cselekvés hogyan, milyen módon megy végbe. Ha nincs a mondatodban tárgy, a módhatározót az ige után tedd:

He ran slowly. Lassan futott.

Ha van tárgyad, akkor a tárgy után tegyed, de soha ne tedd az ige és a tárgy közé a módhatározót!

She ate the cake happily. Boldogan ette a tortát.

Tehát a „She ate happily the cake” mondat nyelvtanilag teljesen helytelen, hiszen a módhatározód (happily) az ige (ate) és a tárgy (cake) között van.

Előfordulhat, hogy a módhatározó közvetlenül az ige elé kerül (persze ilyenkor mindig van tárgy is a mondatban, ha nincs tárgy, akkor mindig az ige után jön a módhatározó). Ilyen esetben kihangsúlyozzuk a cselekvés módját:

He angrily opened the box. Dühösen nyitotta ki a dobozt.

Tehát ebben a mondatban lényeges, hogy dühös volt, amikor kinyitotta a dobozt, ezért ezt ki is hangsúlyozzuk.

Előfordulhat, hogy egy módhatározó a mondat legelejére kerül, de ez inkább irodalmi művekben használatos, hogy felkeltsük az olvasó érdeklődését. Ilyenkor a módhatározó után lehet vesszőt használni, de nem kötelező:

Carefully, she opened the box. Óvatosan kinyitotta a dobozt.
Az IMPREVO 13. leckéjében sokkal részletesebben is megismerkedhetsz a módhatározókkal, valamint gyakorolhatod is.
Megnézem a leckét!

Időhatározók (Adverbs of time)

Az időhatározókat sok esetben a mondat legelejére vagy a legvégére is tehetjük. Minden időhatározót nem tudunk felsorolni, de itt egy pár példa, amelyekre ez igaz: eventually (végül), lately, recently (mostanában), now (most), today (ma), yesterday (tegnap), tomorrow (holnap), soon (hamar), then (aztán):

Today, I’ll take you to the zoo. / I’ll take you to the
zoo today.
Ma elviszlek (el foglak vinni) az állatkertbe.
Eventually I managed to finish the painting. / I
managed to finish the painting eventually.
Végül sikerült befejeznem a festményt.

Ha az időhatározó a mondat elejére kerül, jöhet utána vessző, de ahogy a példák alapján is láthatod, ez nem kötelező.

A „before (előtt), early (korán), immediately (azonnal), late (későn)” időhatározók a mondat végére kerülnek:

You arrived early. Korán érkeztél.
You are late. Elkéstél.

Fontos még, hogy a „since (óta)” időhatározót befejezett igeidőkkel használjuk:

I haven’t met him since 1980. 1980 óta nem találkoztam vele.
Az IMPREVO 29. leckéjében sokkal részletesebben is megismerkedhetsz az időhatározókkal, valamint gyakorolhatod is őket.
Megnézem a leckét!

Gyakoriságot kifejező (idő)határozók (Adverbs of frequency)

Bár külön csoportról van szó, mi az egyszerűség kedvéért időhatározóként tekintünk ezekre a határozókra. A különbség a fentebb található időhatározók és ezek között az, hogy a fentiek a mikor, mióta, míg a most tárgyalt időhatározók a milyen gyakran kérdésre válaszolnak. Ilyenek pl. always (mindig), frequently, often (gyakran), once (egyszer), sometimes (néha), usually (általában), never (soha), rarely (ritkán).

Ezek a határozók a „to be” jelen idejű alakjai (am, is, are) után jönnek a mondatban:

I am always cheerful. Mindig vidám vagyok.
Mindig vidám vagyok. Néha mérges vagy.

De a többi jelen idejű ige elé kerülnek:

We rarely play basketball. Ritkán kosárlabdázunk.
You never smile. Sose mosolyogtok.

Ha van segédige a mondatban, általában utána jönnek:

We may never travel back in time. Talán soha nem utazhatunk vissza az időben.
Az IMPREVO 20. leckéjében sokkal részletesebben is megismerkedhetsz a gyakoriságot kifejező határozókkal, valamint gyakorolhatod is őket.
Megnézem a leckét!

Helyhatározók (Adverbs of place)

A helyhatározók a cselekvés helyét határozzák meg, tehát a hol kérdésre válaszolnak. A teljesség igénye nélkül az angol helyhatározók: here (itt), there (ott), everywhere (mindenhol), somewhere (valahol), nowhere (sehol).

Viselkedésükben hasonlóak a módhatározókhoz. Ha nincs tárgy a mondatban, a helyhatározó az ige után jön:

I live here. Itt lakok.

Ha van tárgy a mondatban, akkor pedig a tárgy után jön:

I put your book there. I put your book there.
They’ve looked for your dog everywhere. Mindenhol keresték a kutyádat.

Fokhatározók (Adverbs of degree)

A fokhatározó egy cselekvés “fokát, mértékét” határozza meg. Ebből következik, hogy a fokhatározók nem csak igéket, de mellékneveket, sőt még más határozókat is módosíthatnak. A fokhatározók a mennyire, milyen mértékben kérdésekre válaszolnak. Először nézzük meg hogyan használjuk a fokhatározókat, ha az igét módosítják. A teljesség igénye nélkül itt van néhány fokhatározó, amelyek az igét módosíthatják: almost (majdnem), barely, hardly (alig), enough (elég), quite (eléggé), really (igazán). Ezeket általában az ige elé tesszük:

I really liked your presentation. Igazán tetszett (nekem) a prezentációd.
He almost broke my arm. Majdnem eltörte a karomat.

Fokhatározók, amelyek a mellékneveket/határozókat módosíthatják a teljesség igénye nélkül: az összes fentebb felsorolt fokhatározó + absolutely, completely, entirely (teljesen), extremely, very (nagyon), fairly (eléggé), too (túlságosan). A fokhatározó általában az elé a melléknév/határozó elé kerül, amelyet módosít:

She was very kind. Nagyon rendes volt.

Kivétel az „enough”. Erre nagyon kell figyelnünk! Magyarul azt mondjuk, hogy „nem vagyok elég részeg”, tehát az elég a melléknév elé kerül. Angolban viszont az „enough” mindig a melléknév után jön!

I am not drunk enough to dance. Nem vagyok elég részeg ahhoz, hogy táncoljak.

Bár a határozók témakör végére értünk, még az „enough”-al kapcsolatban meg kell jegyezzük, hogy a magyarral egyetemben az angolban is a főnév elé kerül:

I don’t have enough money. Nincs elég pénzem.

Gyakori hiba a magyar anyanyelvűeknél, hogy az „enough”-ot a melléknév elé teszik, ugyanúgy ahogy a főnév esetében, de ez sajnos hiba. Tehát „enough + főnév” és „melléknév + enough”. Ezt nem árt megjegyezni!