Today more than half of the world’s population lives in urban areas. By 2030 it will be 60%. Due to climate change the rise in temperatures and increasing urbanization, cities are more and more becoming heat islands (areas where the ambient temperature stays above the surrounding temperature). This situation leads to discomfort, disease and even death. Affecting low income and elderly people the most. At the same time, heat waves cause a tremendous need to cool the buildings down, and an increase in peak electricity demand. Europe uses 5-6% more electricity to compensate for the heat island effect.

In addition to it, significant economic impact this growth in energy consumption causes a substantial increase in greenhouse gas emissions. Yet the European Union has committed itself to reducing these emissions by 20% by 2020 from 1990 levels. Fortunately, simple and cost effective solutions do exist. An enormous unrealized savings potential lies dormant within buildings themselves. In a technique that has proven performance: cool roofing.

A cool roof is characterized firstly by its high solar reflectance, that’s its ability to reflect the visible, infrared and ultra violet wavelengths of the sun, reducing heat transfer to the building and to the surrounding air. Secondly, by its high thermal emittance, that’s the ability to help release heat such as absorbed solar energy during the night. Cool materials may be paint coatings, membranes, treated metal roofing, special tiles, or shingles. These materials are most often white. But you can find orange, blue, brown or even black products as well. And they can be applied to most types of roofs. Their efficiency has been scientifically proved.

Let’s start off with a typical black asphalt roof. Temperatures on this type of roof can rise as high as 30 °C above the ambient temperature during the day. By contrast, the temperature of a cool reflecting roof typically increases only a few degrees, and so the heat penetrating into the building decreases.

Several scientific experiments have been carried out all over Europe and the world and the results are impressive: 30% less need to cool a building. Less electricity consumption also means fewer CO2 emissions. And because less heat is transferred into the surrounding air, the air temperature itself may be reduced by 1 to 2 degrees. Anyone enduring the heat of summer in the city will feel the difference in terms of comfort in the public space outside of the building. And that all means the heat island effect is reduced.

At the same time the life expectancy of a roof system is enhanced and expenses for maintenance by reducing thermal stress on materials are brought down. So, cool roofs can be a simple and effective solution. And they offer an interesting value proposition too, as they are usually not much more expensive than other roofing materials. Cool roof technologies can contribute to EU policy goals like decreasing energy consumption, reducing CO2 emissions, and mitigating climate change. They enhance sustainable development and make for better buildings, leading to an improved quality of life. With clever standards and adequate financial incentives cool roof technologies could soon become even more widespread across Europe and the world. That’s great news for building owners and users, households, businesses and governments. And it’s good news for the environment.

Ma az emberiség több mint fele városi környezetben él. Ez az arány 2030-ban 60% lesz. A klímaváltozás, a hőmérsékletemelkedés, valamint a növekvő városiasodás miatt, a városok úgynevezett hő szigetekké alakulnak. Olyan területek, ahol a hőmérséklet tartósan a környezeti hőmérséklet felett marad. Ez kényelmetlenséghez, betegségekhez, vagy akár halálhoz is vezethet. Ez főleg az alacsony jövedelműeket és az időseket érinti. Ezzel együtt a hőhullámok óriási mértékben megnövelik az épületek hűtési igényét és a villamos energiafogyasztást. Európa 5-6%-al több villamos energiát használ, hogy kompenzálni tudja a hő sziget effektust.

A jelentős gazdasági hatásai mellett ez a megnövekedett energiafelhasználás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős növekedésével is együtt jár. Az Európai Unió elkötelezte magát a kibocsátás 2020-ra történő 20%-os csökkentése mellett, az 1990-es szintekhez képest. Szerencsére létezik egyszerű és költséghatékony megoldás. Óriási fel nem ismert takarékossági lehetőségek rejlenek az épületeinkben. Egy technológia, amely már bizonyított: hűvös tetők.

A hűvös tetőt elsősorban a magas fényvisszaverés jellemezi. Vagyis visszaveri a látható, infravörös, és ultraibolya fénysugarakat, így kevesebb hőt ad át az épületnek és a környező levegőnek. Másik jellemzője a magas hő kisugárzó képesség. Ez segít az éjszaka folyamán megszabadulni a hőtől (pl. elnyelt napenergia). A felhasznált anyagok lehetnek festékek, hártyák, kezelt fém tetők, speciális cserepek vagy zsindelyek. Ezek az anyagok legtöbbször fehérek, de van belőlük narancssárga, kék, barna, sőt még fekete is. A legtöbb tetőre felszerelhetőek. A hatékonyságukat tudományosan igazolták.

Nézzünk meg egy tipikus fekete aszfalt tetőt. Napközben ez a fajta tető akár 30 °C-al is melegebb lehet, mint a környezeti hőmérséklet. Összehasonlításképp egy hűvös tető hőmérséklete alig pár fokkal magasabb, mint a környezet, ezáltal az épületbe jutó hőmennyiség is kevesebb.

Több kísérletet is végeztek Európa és világszerte, az eredmények pedig figyelemreméltók: 30%-al kevesebb hűtési igény. A kevesebb áramhasználat kevesebb széndioxid kibocsátást is jelent. Mivel kevesebb hőmennyiség távozik a környező levegőbe, a hőmérséklet akár 1-2 fokkal is csökkenhet. A nyári hőségtől szenvedő városiak érezni fogják a különbséget az épületen kívüli közterületek kényelmének tekintetében. Ez összességében azt jelenti, hogy a hősziget effektus lecsökken.

Ezzel együtt a tetőszerkezetek élettartama megnő, karbantartási igényük csökken, mivel csökken az anyagok hőterhelése. Így a hűvös tető egyszerű és hatásos módszer lehet. Megfontolandó a megrendelők számára, mivel az áruk általában nem sokkal magasabb, mint a hagyományos tetőszerkezeti anyagoké. Ezek a tetőszerkezeti technológiák segíthetnek az EU célkitűzéseit elérni: csökkenteni az energiafelhasználást és a széndioxid kibocsátást, mérsékelni a klímaváltozást.

Előmozdítják a fenntarthatóbb fejlődést, ezáltal jobb épületek születhetnek, ami egy magasabb életminőséghez vezet. Okos szabályozással és megfelelő pénzügyi támogatással, a hűvös tetőszerkezetekre irányuló technológiák még inkább elterjedhetnek Európában és az egész világon. Ez jó hír a tulajdonosoknak, lakóknak, háztartásoknak, vállalkozásoknak és kormányoknak. És persze jó hír a környezetnek is.