A bejegyzés főbb megállapításai:

  • Rengeteg kutatás foglalkozott már a tanulási stílusokkal, amelyek fontossága mellett és ellen is szólnak érvek.
  • A VAK (az egyik legelterjedtebb) “modell” három modalitást különböztet meg: vizuális, auditív, kinesztetikus.
  • A személyes tapasztalatom alapján előnyös lehet, ha a tanulási stílusok mentén haladva új tanulási módszereket/stratégiákat próbálunk ki.
  • Az IMPREVO használata a vizuális, auditív és kinesztetikus tanulóknak is előnyös.
  • A VAK-on kívül számos “modell” van, amely különböző tanulási stílusokat különböztet meg.
  • Számos kritika éri a kutatásokat, amelyek a tanulási stílusokkal foglalkoznak, így nem szabad készpénznek venni az egyes kutatások megállapításait.

01_A tanulasra mindenkinek eleg idot kellene szannia

Bevezetés

Amikor tanulási stílusokról beszélünk, akkor az alapvető koncepció az, hogy az emberek különböznek aszerint, hogy milyen módon (stílusban) tanulnak vagy szeretnek tanulni (vagyis mi a preferenciájuk), tehát különböző tanulási stílusokat használnak, amelyeket valamilyen módon kategorizálhatunk. Meglehetősen sok modell és elmélet létezik, amelyek egymással versenyeznek ezen a területen, egy 2004-es kutatás1 például több, mint 70 modellt azonosított.

Egy érv a tanulási stílusok fontossága mellett az, hogy ha tudjuk, hogy milyen a tanulási stílusunk, személyre szabott stratégiával állhatunk elő, amelyet tudatosan a saját stílusunkhoz igazítunk, hogy a tanulási folyamat a lehető leghatékonyabb legyen. Sőt, az oktatás területén is hasznos és a diákok számára előnyös, ha a tanárok a diákok egyéni tanulási stílusaihoz igazítják a tanítási módszerüket. Fontos megjegyezni, hogy ez messze nem egy konszenzus, a tanulási stílusok kutatása nem csak új elméletekkel jön elő, de rengeteg kritika is éri a területet. Egy 2009-ben publikált kutatás szerint a tanulók kategorizálása tanulási stílusok szerint inkább hátráltatja, mint segíti őket az előrehaladásban, mivel hajlamosak lehetnek egy bizonyos stílusra helyezni a hangsúlyt és kizárják az olyan tanulási módszereket/segédleteket, amelyek nem illeszkednek az ő stílusokhoz, ezáltal pedig a tanulási stílus megállapítása egyfajta önbeteljesítő jóslattá válik2.

Ebben a bejegyzésben természetesen nem fogom feloldani a nézeteltéréseket a tanulási stílusok fontosságával egyetértő és egyet nem értő kutatók és más szakemberek között. Saját tapasztalatból (és ezt szeretném kihangsúlyozni, hogy ez az én egyéni véleményem) azonban úgy gondolom, hogy valóban előnyös lehet, ha a tanulás során olyan módszereket használunk, amelyek alkalmazkodnak az egyéni tanulási stílusunkhoz. Bár a tanulási stílusok nem korlátozódnak egy-egy tantárgyra, természetesen az angoltanulásra (vagy nyelvtanulásra) fókuszálok a bejegyzésben és arra, hogy hogyan tudod az IMPREVO-t a saját tanulási stílusodhoz igazítani, hiszen a rendszer egyik alkotójaként vetem ezeket a sorokat (digitális) papírra.

VAK: tanulási modalitások

Minden modell bemutatására nem vállalkozom, de egyet bemutatok részletesebben is. Ez pedig a VAK “modell” (ez igazából nem is modell, de jobb szót nem tudok rá kitalálni). A VAK mozaikszóban a “V” a vizuális, az “A” az auditív [halláshoz kapcsolódó], a “K” pedig a kinesztetikus [mozgáshoz kapcsolódó] úgynevezett tanulás modalitást jelöli. A “modalitás” az a csatorna, amelyen keresztül a tanuló érzékeli és feldolgozza az információkat. Walter Barbe, Michael Milone és Raymond Swassing kutatása úgy találta, hogy a tanulók 30%-a vizuális, 25%-a auditív, 15%-a kinesztetikus, 30%-a pedig vegyes “típusú”3. Bár a kifejezések (vizuális, auditív, kinesztetikus) árulkodóak, az alábbi táblázatban röviden összefoglalom, hogy melyik mit jelent a tanulási stílusok kapcsán.

Modalitás neve Modalitás leírása
Vizuális A vizuális tanulók képek segítségével tanulnak a legjobban, előfordul, hogy
képekben gondolkodnak. Számukra előnyösek a színes ábrák, térképek,
folyamatábrák, sőt sokszor ők maguk is színessé teszik a jegyzeteiket pl. úgy,
hogy filctollal kihúzzák a fontosabb részeket. Többek között a videók és a
testbeszéd használata is sokat tehet hozzá ahhoz, hogy hatékonyabban
tanuljanak.
Auditív Az auditív tanulók akkor tanulnak a legjobban, ha hallják az új információt.
Számukra előnyös, ha a tanár nem csak elolvastatja az új tananyagot, de fel
is olvassa; továbbá az is előnyös számukra, ha hagyják szóban megformálni
a kérdéseiket illetve az olyan feladatok, ahol csoportokba rendeződve kell
diskurálni. Előfordul, hogy az auditív tanulók hangosan olvasnak vagy mozog
a szájuk olvasás közben (így teszik “hallhatóvá” az írott szót) .
Kinesztetikus A kinesztetikus tanulók számára a mozgás és a gyakorlati élmények fontosak
a tanulás során. Számukra előnyös, ha nem kell órákig ülni és csendben
maradni, hanem olyan tevékenységekkel kötik össze a tanulást, amikhez
szükséges a mozgás. A reáliák (fizikai tárgyak) használata is sokat segíthet
nekik abban, hogy hatékonyabban tanuljanak (klasszikus példa erre, amikor
biológia órán a csontokról tanulnak a diákok úgy, hogy a tanár egy
műcsontvázat használ; a műcsontváz a reália).

Barbe, Milone és Swassing szerint az egyén preferált modalitása eltérhet attól, amely számára a legelőnyösebb4. Például előfordulhat, hogy egy tanuló úgy érzi, hogy számára a színes ábrák segítenek a legtöbbet, egy teszt elvégzése után azonban a kutatók arra jutnak, hogy az adott tanulónak nem a vizuális, hanem mondjuk az auditív modalitása a legerősebb. Fontos azonban leszögezni, hogy minden modalitást használunk és véletlenül se ess bele abba a hibába, hogy egy teszteredmény miatt egyféle tanulási stratégiát erőltetsz a többi kárára (emlékezz a kutatásra, amely ezt a jelenséget önbeteljesítő jóslatként jellemezte2). Az, hogy a tanuláshoz nem csak egy modalitást használunk abból is kitűnik, hogy Barbe, Walter és Swassing a kutatásaikban vizsgált tanulók 30%-át vegyes típusúnak kategorizálták, ami annyit tesz, hogy egyszerre nem egy, hanem kettő vagy több modalitás dominál náluk4.

02_A tanulok 30%-a vizualis egyes kutatok szerint

Személyes tapasztalatok

Ennyit az elméletről egyelőre. Most a személyes tapasztalataimat fogom leírni a VAK miodalitásokkal kapcsolatban. Emlékszem, hogy amikor először olvastam kutatásokat a témáról, nagyon belelkesültem és egyből elkezdtem vizsgálni magamat. Akkor el is könyveltem magam kinesztetikus tanulónak és sok múltbeli, a tanulással kapcsolatos kudarcomat egyből annak tudtam be, hogy az oktatás elhanyagolja a kinesztetikus tanulókat (ugyanis a tanuló általában csak ül és figyel az órán, nagyon kevés aktív része van egy tipikus tanórának, ahol lehet mozogni). A mai napig nehezemre esik egy helyben ülni és egy hosszú prezentációt/előadást hallgatni (persze ez erősen függ attól is, hogy mennyire érdekes számomra a téma/mennyire jó az előadó). A tanulási folyamatot gyakran megszakítottam azzal, hogy elkezdtem járkálni a lakásban. Mielőtt a tudomásomra jutott, hogy ez egy teljesen természetes dolog a kinesztetikus tanulóknál, arra gondoltam, hogy valamiféle rendellenesség miatt nem tudok rendesen koncentrálni.

03_Van aki nem szeret sokaig egy helyben ulni

Nagy megkönnyebbülés volt számomra, hogy a rendellenesség gondolatát elhessegette a kinesztetikus tanulás fogalma. A mozgást tudatosan beleintegráltam a tanulási folyamatomba (előtte is ösztönösen törekedtem a mozgásra, csak akkor még nem tudtam, hogy ez a segítségemre van és hátrányként éltem meg, hogy nem bírtam egy helyben ülni és olvasni hosszú ideig). A mai napig rövid szünetekkel szakítom meg a tanulást, hogy felálljak és járkáljak kicsit. Egy teszt előtt általában több hosszú sétát teszek a szabadban a kezemben a kinyomtatott tananyaggal. Sőt, amikor 8-10 fős csoportokat tanítottam angolul, az órák előtt gyakran előre elrendeztem a székeket és “eljátszottam” az órát miközben járkáltam ide-oda.

Ezek a stratégiák vagy módszerek segítettek nekem jó tesztet írni vagy éppen jól végezni a dolgomat, de fontos leszögezni, hogy előtte se buktam meg teszteken, ha ráfordítottam a megfelelő mennyiségű időt és energiát a felkészülésre. Úgy gondolom, valóban előnyös lehet, ha kísérletezünk különböző stratégiákkal és ehhez a VAK egy nagyon jó kiindulópont. Ezen a ponton mindenképpen hozzátenném, hogy egy bizonyos módszer lehet, hogy egy tanulónak előnyös, egy másik tanulónak viszont kevésbé előnyös, de semmiképpen ne ess túlzásba úgy, hogy teljesen elhanyagolsz egyes módszereket. Vannak kinesztetikusok, akiknek a tapintás/személyes élmények fontosak, pl. a csontváz a biológia órán nagy segítségükre lehet. Én úgy vettem észre, hogy a tapintás nekem kevésbé fontos a tanuláshoz, nálam a mozgás dominál, de ettől függetlenül én is alig vártam, hogy előkerüljön a csontváz a szertárból, amikor az iskolapadban ültem. A szép, színes ábrákat se “vadászom”, ha éppen valami újról tanulok, de használom őket, ha tudom, hiszen nagyon szemléletesek. Újabban pedig azt vettem észre, hogy ha csupán hangkoskönyveket hallgatok, akkor is tudok új tudásra szert tenni.

Ezt a részt azzal a gondolattal zárom, hogy tanulni sokféleképpen lehet, és szerintem dőreség lenne egyes csatornákat/modalitásokat (pl. vizuális) hátrányban részesíteni csak azért, mert nálunk egy másik (pl. auditív) dominál. Az IMPREVO megalkotásánál arra törekedtünk, hogy minél vizuálisabb és auditívabb legyen, hiszen egy online oktatási rendszerről beszélünk, azonban alább azt is kifejtem, hogy egy kinesztetikus tanuló hogyan használhat egy online rendszert úgy, hogy az számára nagyon is előnyös legyen.

Vizuális IMPREVO

Az online platform egyik nagy előnye, hogy, bár vannak bizonyos megkötések, viszonylag könnyen vizuálissá lehet tenni a tananyagot. Amellett, hogy magának a rendszernek is van egy bizonyos dizájnja, igyekeztünk a tananyagot is minél színesebbé tenni. Ez persze nem mindig egyszerű, hiszen a túl sok szín néha talán összezavarja az embert. Ahogy alább is láthatod a nyelvtani videókban különböző színeket használunk a magyar és az angol példamondatok megkülönböztetésére, de ez nem az egyetlen módszerünk arra, hogy a vizuális típusoknak kedvezzünk. A videóban egy színes ábrát is látsz, amely segít látványosabbá tenni egy egyébként kissé száraz nyelvtani témát. A színeket azonban nem csak videókban használjuk természetesen, hanem például a különböző feladatokban is. Sokszor persze észre se vesszük őket, hiszen szinte már alapvető, hogy a jó választ zölddel, a rossz választ pedig pirossal jelöli egy oktató rendszer. A szókincsfejlesztő feladatokat is alapvetően úgy fejlesztjük, hogy a vizuális típusoknak kedvezzenek, ezért használunk a szókártyákon nem csak szöveget, de képet is, ha a lehetőség adott.

Auditív IMPREVO

A nyelvtanulás során nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű és persze megfelelő minőségű hanganyag álljon rendelkezésre, hiszen a tanítási tapasztalatunk alapján a tanulók egy jelentős részének komoly kihívást jelent a hallás utáni szövegértés. Az auditív tanulók rengeteg előnyt kovácsolhatnak az IMPREVO-ból. Maguk a magyarázó videók is teljes mértékben auditívak, és ez nem csak a nyelvtanra igaz, hanem például az írott szövegértéshez kapcsolódó videókra is. A rengeteg videó mellett persze ott vannak a hallás utáni szövegértések is, de ez nem újdonság, ha nyelvtanulásról van szó. Azonban minden leckénkben találsz olyan szókincsfejlesztő gyakorlatot, ahol hallás után kell begépelned az adott szót (az alábbi mozgóképen láthatod is a gyakorlatot működés közben), ami szintén egy nagy lökést adhat az auditív tanulóknak. De ez még nem minden, hiszen még az olvasott szövegértési feladatokat is auditívvá tettük a felhasználóink számára azáltal, hogy hangosan felolvassuk a szöveget.

Kinesztetikus IMPREVO

Bár a kinesztetikusoknak feltehetőleg nagyon kedvező lenne, de az IMPREVO mégse úgy működik, hogy bizonyos időközönként elsötétül a képernyő és megjelenik egy felirat: Ideje mozogni! Ettől függetlenül egy online oktatási platform már a természetéből adódóan rendkívül előnyös a kinesztetikusoknak, hiszen akkor tartasz szünetet, amikor csak akarsz. A mai napig, ha van rá lehetőségem, videókat használok arra, hogy új dolgokról tanuljak és gyakran tartok kis szünetet két videó között. A szünetek alatt járkálok kicsit a lakásban és az új ismeretekről gondolkodok. Ha te is ilyen típus vagy, akkor az IMPREVO segítségével ezt a módszert te is bármikor használhatod, hogy jobb legyen a tanulás. Fontos megemlíteni, hogy bizonyos kinesztetikusoknak nem is feltétlenül a mozgás a legfontosabb, hanem az, hogy személyes legyen a tanulási élmény pl. meg tudják tapogatni a műcsontvázat biológia órán. Az online tanulás az ilyen típusúaknak is előnyös, hiszen az ülés ellenére aktívnak kell lenni az IMPREVO használata közben: már csak az egér folyamatos használata is megfoghatóbbá, személyesebbé teheti magát a tanulást.

04_Egy online rendszer sok tanulonak elonyos lehet

A VAK-on túl: egyéb modellek, kritika

Ebben a bejegyzésben a tanulási stílusok kapcsán a VAK “modellről” beszéltünk, azonban úgy gondolom muszáj megemlítenem, hogy ez csak egy modell a sok közül. Most visszatérek kicsit az elmélethez, de ígérem, hogy nem sokáig. Vannak kutatók, akik a VAK modellt veszik alapul és azt bővítik ki5, de a legtöbb kutató a VAK-tól teljesen eltérő modellel áll elő, a bejegyzés elején már említettem, hogy egy átfogó kutatás például több, mint 70 modellt azonosított1. Ezt egyrészt azért írom le, hogy tudatosítsam, a VAK nem az egyetlen “modell”, ami létezik, attól függetlenül, hogy a tapasztalatom szerint az egyik legelterjedtebb. Másrészt, és ez az, ami fontosabb, szeretném, ha tudnád, hogy a tanulási stílusokat nem csupán sok ember kutatja, de rengetegen kritizálják is ezt a területet.

Ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható aspektusa a témának, hiszen a tudományos kutatásokkal kapcsolatban alapvető, hogy szkeptikusak legyünk és ne vegyünk mindent készpénznek. A kritikák elég széles spektrumon mozognak: vannak, akik szerint az még önmagában nem elég a jobb eredmények eléréséhez, hogy azonosítjuk egy egyén tanulási stílusát (tanulás nélkül ugyebár nincs eredmény)2, mások azonban ennél sokkal élesebb kritikákat fogalmaznak meg és azt állítják, hogy egyszerűen nincs elég tudományos bizonyíték arra, hogy bármi haszna lenne annak, hogy az oktatás az egyén tanulási stílusához alkalmazkodik6. Ne ess bele abba a hibába, hogy mindent alárendelsz a (feltételezett) tanulási stílusodnak! Legyél nyitott, de egyben kritikus is az új ismeretekkel/tanulási módszerekkel kapcsolatban, hiszen, ahogy a tudományban általában, nincsenek egyszerű válaszok (csodamódszerek pedig egyáltalán nem léteznek).

Záró gondolatok

05_A mozgas a tanulasban is segithet

Ha elolvastad az előző bekezdést, akkor joggal kérdezheted, hogy miért is született meg ez az egész bejegyzés. A válasz az, hogy a kritikák ellenére igenis előnyös lehet az, ha van némi fogalmad a tanulási stílusokról. Rengeteg módszer és stratégia létezik, és ezeket úgy variálhatod, ahogy neked tetszik. Lesznek olyanok, amik nálad jobban működnek és lesznek, amik kevésbé. Ahhoz pedig, hogy elkezd a kísérletezgetést a VAK felszínes ismerete bőven elég. Amikor az IMPREVO-t használod, érdemes megfigyelned önmagad. Ha például úgy érzed, hogy nehéz sokáig egy helyben ülnöd és figyelned, tarts egy rövid szünetet és mozogj egy kicsit. Talán azt fogod tapasztalni, hogy a mozgás számodra is annyira fontos a tanulás közben, mint például nekem, de lehet, hogy számodra ez egyáltalán nem fontos. A lényeg azonban az, hogy ne add fel, szánj időt saját magad fejlesztésére és fektess energiát az angolozásba! Az eredmények biztosan nem maradnak el.

Források

1Coffield, Frank; Moseley, David; Hall, Elaine; Ecclestone, Kathryn (2004). Learning styles and pedagogy in post-16 learning: a systematic and critical review [Tanulási stílusok és pedagógia a 16 év felettiek tanulásában: egy szisztematikus és kritikus áttekintés]

2Vasquez, Kris (2009). Learning styles as self-fulfilling prophecies [Tanulási stílusok mint önbeteljesítő jóslatok]

3Barbe, Walter Burke; Swassing, Raymond H.; Milone, Michael N. (1979). Teaching through modality strengths: concepts and practices [Tanítás modalitás-erősségeken keresztül: fogalmak és gyakorlatok]

4Barbe, Walter Burke; Milone, Michael N. (1981). What we know about modality strengths [Amit a modalitás-erősségekről tudunk]

5Leite, Walter L.; Svinicki, Marilla; Shi, Yuying (2010). Attempted validation of the scores of the VARK: learning styles inventory with multitrait–multimethod confirmatory factor analysis models [A VARK pontszámainak validálási kísérlete: tanulási stílusok többjellemű-többmódszerű megerősítő faktoriális analízis modellekkel]

6Rohrer, Doug; Pashler, Harold (2012). Learning styles: where’s the evidence? [Tanulási stílusok: hol van a bizonyíték?]