Vonatkozói mellékmondat (Relative clause)

A vonatkozói mellékmondat nem ismeretlen a magyar nyelv számára (alanyi/tárgyi/jelzői/határozói mellékmondatok), ami nagy segítség az angol vonatkozói mellékmondatok elsajátításához. Az angolban a vonatkozói mellékmondatot (relative clause) mindig vonatkozó névmás (relative pronoun) vezeti be.

A vonatkozói mellékmondat mindig a főmondat egyik elemére „vonatkozik”, és ez az elem mindig főnév/névmás. Nézzünk egy példát:

I know a person who is a professional soccer player. Ismerek egy személyt, aki hivatásos futballjátékos.

Az angol mondatban a „who” a vonatkozó névmás, míg a magyarban az „aki”. Közös bennük, hogy mindketten a főmondatban levő „person/személy” szóra vonatkoznak. A mellékmondat maga pedig erről a bizonyos „személyről” ad információt, nevezetesen, hogy „hivatásos futballjátékos”. Most már tudjuk, hogy miért hívjuk a vonatkozói mellékmondatot vonatkozói mellékmondatnak, és azt is, hogy mi a szerepe. Ismerkedjünk hát meg az angol vonatkozói mellékmondatokkal!

(A bejegyzés elég sok példát tartalmaz, és jobb, ha most leszögezzük, hogy nagyon sok példa magyartalannak hat. A szemléltetés kedvéért használunk magyartalan példákat, hogy minél jobban hasonlítson a magyar és az angol szerkezet egymáshoz. Reméljük, hogy így könnyebben meg tudod érteni az angol vonatkozói mellékmondatok logikáját, hiszen a cél az, hogy az angoltudásodat fejleszd, és nem az, hogy bemutassuk, hogy milyen szépen tudunk angolról magyarra fordítani.)

Az IMPREVO 107. leckéjében sokkal részletesebben is megismerkedhetsz a vonatkozói mellékmondatokkal.
Megnézem a leckét!

Korlátozó és nem korlátozó vonatkozói mellékmondat

Defining and non-defining relative clause/Restrictive and non-restrictive relative clause

Jelentést korlátozó mellékmondatról (defining/restrictive relative clause) akkor beszélünk, amikor a mellékmondat olyan információval egészíti ki a főnevet, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy tudjuk kiről/miről van szó a mondatban. (Emlékezz vissza a „bevezető” példára!)

The person who stole my bag was here yesterday. A személy, aki ellopta a táskámat, itt volt tegnap.

Vonatkozói mellékmondat nélkül csak azt tudnánk, hogy tegnap itt volt egy személy, de fogalmunk se lenne róla, hogy kicsoda/micsoda az a bizonyos személy. Muszáj kiegészíteni a mondatot azzal, hogy ez a bizonyos személy az a személy, aki ellopta a táskámat ahhoz, hogy tudjuk kiről is van szó.

A nem korlátozó mellékmondatok (non-defining/non-restrictive relative clause) ezzel szemben olyan információt tartalmaznak, amely csupán kiegészíti a főnevet, de nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tudjuk kiről/miről van szó a mondatban:

David Beckham, who is a professional soccer player, is a very talented individual. David Beckham, aki hivatásos futballjátékos, egy nagyon tehetséges egyén.

Itt a „who/aki” David Beckhamre utal vissza. Mivel már a mondat elején eláruljuk, hogy róla lesz szó, ezért a mellékmondatban levő információ nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy beazonosítsuk kiről is van szó. Ha egyszerűen „kidobjuk” a mellékmondatot, akkor is tudjuk, hogy kiről szól a mondatunk (David Beckham is a very talented individual). Ezzel szemben az előző példában a mellékmondat nélkül azt kapnánk, hogy „The person was here yesterday/A személy tegnap itt volt”, ami nyelvtanilag teljesen megállja a helyét, de jelentésügyileg nem, hiszen fogalmunk sincs róla, hogy milyen/melyik személy volt itt tegnap.

Vesszőhasználat

A példák alapján láthatod, hogy angolban a korlátozó mellékmondatok elé nem teszünk vesszőt, azonban a nem korlátozó mellékmondatokat vesszővel választjuk el a főmondattól. Ez eltér a magyar használattól, hiszen magyarban a tagmondatokat vesszővel választjuk el egymástól, így minden vonatkozói/jelzői mellékmondat előtt vessző van. Ha az utolsó példát megnézed, akkor láthatod, hogy a nem korlátozó mellékmondatok esetében a vesszőhasználat megegyezik a magyar használattal.

Vonatkozó névmások (Relative pronouns)

Az angol vonatkozó névmások: who/whom, which, that, whose. A megfelelő vonatkozó névmás kiválasztása két dologtól függ: személyre vagy élettelen tárgyra vonatkoztatunk, és milyen szerepet tölt be a vonatkozó névmás a vonatkozói mellékmondatban (alanyi, tárgyas vagy birtokos). Nézzük meg a legutolsó példát ismét:

David Beckham, who is a professional soccer player, is a very talented individual. David Beckham, aki hivatásos futballjátékos, egy nagyon tehetséges egyén.

Egy személyre vonatkoztatunk, és a vonatkozó névmásunk alanyi szerepet tölt be, így a „who” lesz a megfelelő választás. Az egyértelmű, hogy személyre vonatkoztatunk, de honnan tudjuk, hogy milyen szerepet tölt be a vonatkozó névmás a mellékmondatban? Nézzük meg csak a mellékmondatot: „who is a professional soccer player/aki hivatásos futballjátékos”. Ha a „who/aki” vonatkozó névmásokat kicseréljük, mondjuk arra, hogy „Adam”, akkor teljesen értelmes mondatot kapunk (Adam is a professional soccer player), amelynek Adam lesz az alanya. Így már egyértelmű, hogy a példában alanyi szerepet tölt be a vonatkozó névmás. Ezt csak szemléltetésképpen írtuk le, hogy jobban megértsd a vonatkozói mellékmondatok „hátterét”. A bejegyzés további részében példákkal szemléltetjük, hogy mikor melyik vonatkozói névmást kell használnod, a nyelvtani „maszlagot” pedig igyekszünk mellőzni.

Korlátozó mellékmondat (defining/restrictive relative clause), amikor személyre vonatkoztatunk

Alanyi (Subject) Tárgyas (Object) Birtokos (Possessive)
who, that who/whom, that whose

A vonatkozó névmás mint alany

Általában „who”-t használunk, de határozatlan névmások (indefinite pronouns) esetében a „that” is használható. (Határozatlan névmások pl. „nobody/senki, everyone/mindenki, stb.)

The man who gave me money is my friend. A férfi, aki pénzt adott nekem, a barátom.
Everyone that heard her sing started to cry. Mindenki, aki hallotta őt énekelni, sírni kezdett.

A vonatkozó névmás mint tárgy

Szigorúan véve a „whom” lenne a tárgyas forma, de ez nagyon hivatalosnak hat és egyre kevésbé használatos. Általában „who”-t vagy „that”-et használunk ilyenkor (a kettő közül is inkább a „that” a gyakoribb), de jó hír, hogy ebben az esetben (amikor a vonatkozó névmás a tárgy szerepét tölti be) a vonatkozó névmás egyszerűen el is hagyható. Ez magyarban soha nincs így!

The woman whom/who/that I married is the most beautiful woman in the world. A férfi, aki pénzt adott nekem, a barátom.
The woman I married is the most beautiful woman in the world. A nő, akit feleségül vettem, a legszebb nő a világon.

A vonatkozó névmás mint birtokos

Ilyenkor csak a „whose”-t lehet használni:

The bartender whose girlfriend is my daughter is my neighbour. A pultos, akinek a barátnője az én lányom, a szomszédom.
The man whose coat is green is my boss. A férfi, akinek zöld kabátja van, a főnököm.

Korlátozó mellékmondat (defining/restrictive relative clause), amikor élettelen tárgyra vonatkoztatunk

Alanyi (Subject) Tárgyas (Object) Birtokos (Possessive)
which, that which, that whose

A vonatkozó névmás mint alany

Egyszerű a dolgunk: „which” vagy „that”.

The book which is on the table is my favourite. A könyv, amely az asztalon van, a kedvencem.
The tree that is in front of our house is older than me. A fa, amely a házunk előtt van, idősebb, mint én.

A vonatkozó névmás mint tárgy

Itt is nagyon könnyű dolgunk van, „which”, „that”, vagy egyszerűen elhagyjuk a vonatkozó névmást:

The book that I finished yesterday is excellent / The book I finished yesterday is excellent. A könyv, amelyet tegnap fejeztem be, nagyszerű.
The tree which I planted is an oak / The tree I planted is an oak. A fa, amelyet ültettem, egy tölgy.

A vonatkozó névmás mint birtokos

Lehet, hogy ez egy kicsit megkavar, de csakúgy, mint személyek esetében, élettelen tárgyak esetében is a „whose”-t használjuk, ha birtokosról van szó, de ezt gyakrabban fejezzük ki vonatkozói mellékmondat nélkül, a „with” segítségével:

The car whose seats are yellow is mine / The car with yellow seats is mine. Az autó, amelynek sárgák az ülései, az enyém / Az autó sárga ülésekkel az enyém.

Ahol, amikor, amiért

Talán ismerős, hogy a magyar nyelvtan (többek között) megkülönböztet helyhatározói, időhatározói, és okhatározói mellékmondatot. Az ilyen típusú vonatkozói mellékmondatok angolban a „where”, „when” és a „why” vonatkozói határozószókat (relative adverbs) használják.

Ahol – where (in/on/at which)

This is the city where I was born. Ez az a város, ahol születtem.
This is the city in which I was born. Ez az a város, ahol születtem.
This is the floor where I work. Ez az az emelet, ahol dolgozom.
This is the floor on which I work. Ez az az emelet, ahol dolgozom.
This is the university where I learn. Ez az az egyetem, ahol tanulok.
This is the university at which I learn. Ez az az egyetem, ahol tanulok.

Amikor „helyről” beszélünk, láthatod, hogy a „where” felcserélhető a megfelelő prepozícióval + „which”-el, de ez nem okoz jelentésbeli különbséget.

Amikor – when (in/on/at which)

That was the year when I was born. Az volt az év, amikor születtem.
That was the year in which I was born. Az volt az év, amikor születtem.
That was the day when my son was born. Az volt a nap, amikor a fiam született.
That was the day on which my son was born. Az volt a nap, amikor a fiam született.
This is the hour when I leave. Ez az az óra, amikor távozok.
This is the hour at which I leave. Ez az az óra, amikor távozok.

Amikor „időről” beszélünk, nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a „hely” esetében. A „when”-t ki lehet váltani megfelelő prepozíció és „which” kombinációjával, de ez nem okoz jelentésbeli különbséget.

Amiért – why (for which)

Itt annyival könnyebb dolgunk van, hogy a „why” csak a „for which”-el váltható ki, de ez szintén nem okoz jelentésbeli különbséget, teljesen mindegy, hogy melyiket használod:

The reason why I am here is you. Az ok, amiért itt vagyok, te vagy.
The reason for which I am here is you. Az ok, amiért itt vagyok, te vagy.

Nem korlátozó mellékmondat (non-defining/non-restrictive relative clause), amikor személyre vonatkoztatunk

Alanyi (Subject) Tárgyas (Object) Birtokos (Possessive)
who who/whom whose

Itt még meg kell jegyezzük, hogy a nem korlátozó vonatkozói mellékmondatok általánosságban eléggé hivatalosnak hatnak, ezért inkább írásban fogsz velük találkozni, élő beszédben kevésbé.

A vonatkozó névmás mint alany

Barack Obama, who is the president of the USA, is handsome. Barack Obama, aki az USA elnöke, jóképű.
Michael Jackson, who died a few years ago, was a very talented musician. Michael Jackson, aki néhány évvel ezelőtt halt meg, egy nagyon tehetséges zenész volt.

A vonatkozó névmás mint tárgy

Ilyenkor szigorúan véve a „whom” a helyes vonatkozó névmás, de gyakran találkozunk „who”-val, különösen igaz ez élő beszédre:

I met Simon, whom I like very much. Találkoztam Simonnal, akit nagyon kedvelek.
I saw Jerry, whom I have always respected. Láttam Jerryt, akit mindig is tiszteltem.

A vonatkozó névmás mint birtokos

Peter, whose son is my best friend, offered me a job. Peter, akinek a fia a legjobb barátom, állást ajánlott nekem.

Nem korlátozó mellékmondat (non-defining/non-restrictive relative clause), amikor élettelen tárgyra vonatkoztatunk

Alanyi (Subject) Tárgyas (Object) Birtokos (Possessive)
which which whose

A vonatkozó névmás mint alany

Csak a „which” jöhet szóba:

The building, which is blue, is a kindergarden. Az épület, amely kék, egy óvoda.
The car, which is the oldest, is mine. Az autó, amely a legrégibb, az enyém.

A vonatkozó névmás mint tárgy

Itt is csak a „which”-et lehet használni:

The movie, which I saw yesterday, was entertaining. A film, amelyet tegnap láttam, szórakoztató volt.
The car, which I totalled, was my father’s. Az autó, amelyet totálkárosra törtem, az apámé volt.

A vonatkozó névmás mint birtokos

Igazság szerint itt „of which”-et is lehetne használni (sőt korlátozó mellékmondatok esetében is, amikor tárgyakra vonatkoznak), de az „of which” rendkívül hivatalosnak hat, nagyon ritkán lehet vele találkozni, megbonyolítja a dolgokat, így mi most nem foglalkozunk vele. Maradjunk csak a „whose”-nál:

The ship, whose windows are green, is very slow. A hajó, amelynek az ablakai zöldek, nagyon lassú.

Tényleg olyan fontos figyelni a vesszőhasználatra?

Tényleg. Elsőre biztosan nem rajongasz az ötletért, hogy a korlátozó mellékmondatokban soha nem használunk vesszőt, míg a nem korlátozókban igen, de a rossz vesszőhasználat komoly jelentésbeli különbséget okozhat, így ezt bizony nem árt megjegyezni. Nézzünk egy példát:

My friends who teach at schools don’t agree with me. Azok a barátaim, akik iskolákban tanítanak, nem értenek velem egyet.
My friends, who teach at schools, don’t agree with me. A barátaim, akik (mind) iskolában tanítanak, nem értenek velem egyet.

A magyar fordítások alapján már láthatod is, hogy micsoda különbséget idézhet elő a vesszőhasználat. Tegyük fel, hogy szerintem felesleges a nyári szünet, egész évben iskolába kellene járnia a gyerekeknek, és ennek a véleményemnek hangot is adok a barátaim társaságában. Nézzük meg most a mondatokat újra! Az első mondat korlátozó, tehát csak azokról a barátaimról beszélek, akik iskolában tanítanak. Lehet, hogy a többi barátom egyetért velem. A második mondat azonban nem korlátozó, tehát azt jelenti, hogy minden barátom iskolában tanít, és egy barátom sincsen, aki egyetértene velem. Nem mindegy, ugye? A vesszőkre bizony figyelni kell!

De mi a helyzet az állatokkal?

A vonatkozói mellékmondatok ennyiben ki is merülnek, főleg, ha csak most ismerkedsz velük (akkor még sok is egyszerre). Azonban még egy dologra kitérünk zárásként. Személyekről és élettelen tárgyakról beszéltünk ebben a bejegyzésben, de arról nem, hogy mi a teendő, ha állatokra utalunk vissza, hiszen ők élőlények, de azért mégse személyek. Szerencsére a helyzet nem túl bonyolult, alanyi és tárgyas esetben a „which/that”-et használjuk, birtokosban pedig a „whose”-t. Mindazonáltal előfordulhat az is, hogy egy állatra „who”-ként utalunk vissza, de ez inkább házi állatok esetében jellemző.