Amit a nyelvvizsgákról tudni kell

Ebben a bejegyzésben összeszedtük számotokra a legfontosabb tudnivalókat a nyelvvizsgákkal és a nyelvvizsgaszintekkel kapcsolatban.

Amit a nyelvvizsgákról tudni kell

Közös európai keretrendszer

A közös európai keretrendszer (Common European Framework, továbbiakban CEF) azért jött létre, hogy irányvonalat és útmutatást adjon a nyelvvizsga központoknak a nyelvvizsgákat illetően. Minden magyarországi államilag elismert nyelvvizsgának meg kell felelnie a CEF előírásainak, így (elvileg) egy olyan rendszer született, amely biztosítja, hogy nyelvtudásodat ne csak itthon, de külföldön (legalábbis Európában) is meg tudják becsülni. Tehát, ha egy felsőfokú (C1) nyelvvizsga bizonyítványt csatolsz az önéletrajzodhoz, a munkáltatónak már lesz némi fogalma arról, hogy mennyire jó a nyelvtudásod.

Lehet-e „mérni” a nyelvtudást?

A mérni szó nem véletlenül van gondolatjelek között. Az idegennyelv tudás megszerzése nem egy egzakt folyamat. Tulajdonképpen a nyelvtanulás egy soha véget nem érő folyamat, ez különösen igaz az idegen nyelvre, de még az anyanyelvre is. Mégis valamit „mérnünk” kell, hiszen a nyelvvizsgán értékelnek minket bizonyos szempontok alapján. Ez a valami pedig nem csak a nyelv technikai ismerete (hány szót tudsz, milyen jól ismered a nyelvtant stb.), hanem az is, hogy mennyire, mire és hogyan tudod használni a nyelvet. Szerencsére a modern nyelvkönyvek már egy jó ideje úgy készülnek, hogy elsősorban ne a száraz nyelvtant, szavak bemagolását helyezzék előtérbe, hanem, hogy felkészítsék a nyelvtanulót életszerű helyzetekre, hogy a nyelvet arra használják, amire való: kommunikációra. Az, hogy, hogyan épülnek fel a nyelvkönyvek egy másik bejegyzés témája lesz, itt elég annyit megjegyezni, hogy a CEF-hez igazodó nyelvvizsgák nem csak azt becsülik meg, hogy mennyi szót ismersz és mennyire vagy jártas a nyelvtanban, de azt is, hogy mennyire érted meg, ha idegen nyelvű beszédet hallasz, milyen hatásosan tudsz írásban érvelni stb.

Nyelvvizsga szintek

Bizonyára feltűnt már, hogy a nyelvvizsgáknak több szintje van. Általában azt szoktuk tudni, hogy a B2 a középfok, a C1 pedig a felsőfok, de aa nyelvtanulók általában nincsenek tisztában azzal, hogy valójában (legalábbis a CEF szerint) ezek a szintek milyen nyelvtudást feltételeznek.

A CEF-nek van egy úgynevezett globális skálája (Global Scale), amelynek pontosan az a feladata, hogy definiálja mit is jelent mondjuk egy A2 és egy B2 szint, mi köztük a különbség stb.

A skála három fő kategóriára oszt hat különböző szintet:

  • Alap felhasználó (A1 és A2 szintek)
  • Szabad felhasználó (B1 és B2 szintek)
  • Jártas felhasználó (C1 és C2 szintek)

Biztos láttál már can do list-et (jelen esetben egy lista, amelyik felsorolja, hogy az egyes szinteken a nyelvtanuló mire képes). A CEF nagyon szereti ezeket a listákat, nem is véletlenül, mert egy nagyon jó, átlátható táblázatot kapunk a különböző szintekről.

Alap szintek

A1:

  • Képes mindennapi kifejezéseket és nagyon egyszerű mondatokat megérteni és használni úgy, hogy konkrét szükségleteket megoldjon
  • Képes bemutatkozni és másokat is be tud mutatni. Továbbá személyes jellegű kérdésekre is tud válaszolni (hol laksz, mi a munkád stb.)
  • Képes kommunikálni, ha partnere lassan, érthetően beszél és segítőkész

A2:

  • Képes megérteni hétköznapi (pl. személyes információk, vásárlási teendők) mondatokat és a gyakran használt kifejezéseket
  • Képes kommunikálni egyszerű és rutin feladatok kapcsán, ha csak egy egyszerű, közvetlen információátadásra van szükség
  • Képes egyszerű szavakkal és kifejezésekkel kommunikálni saját hátteréről, környezetéről

Közép szintek (szabad felhasználó)

B1:

  • Képes megérteni az iskolában, munkahelyen stb. érthető, mindennapi beszélgetések fő pontjait
  • Képes megbirkózni olyan feladatokkal, amelyek utazás közben érhetik olyan helyen, ahol az idegen nyelvet beszélik
  • Képes egyszerű szöveget alkotni olyan témában, amelyben személyesen jártas vagy ismerős számára
  • Képes élményekről, álmokról, eseményekről, ambíciókról beszélni és röviden meg tudja indokolni álláspontját, terveit

B2:

  • Képes megérteni bonyolult szövegek főbb pontjait, akár konkrét, akár absztrakt dologról van szó
  • Képes olyan mértékű folyékonysággal és spontaneitással kommunikálni, amely lehetővé teszi az anyanyelvi beszélőkkel folytatott általános beszélgetéseket úgy, hogy az egyik fél számára se okozzon különösebb nehézséget
  • Képes érthető, részletező szövegeket alkotni viszonylag sok témában és képes véleményt formálni egy témáról úgy, hogy előnyöket és hátrányokat is felsorol

Felső szintek (jártas felhasználó)

C1:

  • Képes nehezebb, hosszabb szövegek megértésére sok témában és tud a sorok között olvasni
  • Képes folyékonyan, spontán kifejezni magát úgy, hogy közben nem áll meg hosszasan gondolkodni a megfelelő kifejezéseken
  • Képes a nyelvet sokoldalúan és hatásosan használni munkájában, tanulmányaiban és egyéb szociális közegben
  • Képes érthető, jól felépített, részletező szövegeket alkotni bonyolult témákban úgy, hogy az egybefüggő legyen

C2:

  • Képes gyakorlatilag mindent megérteni, amit olvas vagy hall, bármiféle nehézség nélkül
  • Képes információt gyűjteni különböző írott forrásokból és beszélgetésekből úgy, hogy új érvelést hozzon létre, amelyet összefüggő prezentációban elő is tud adni
  • Képes nagyon folyékonyan és pontosan kifejezni magát, felismeri még az árnyalt jelentésbeli különbségeket is a nehéz nyelvi szituációkban

0 Komment - Amit a nyelvvizsgákról tudni kell