Hogyan mutatkozz be angolul

Életünk során számos alkalommal be kell mutatkoznunk. Az első benyomás mindig nagyon fontos, így alapvető fontosságú, hogy angolul is helyesen mutatkozzunk be.

A legnagyobb különbség a magyar és az angol nyelv között a bemutatkozás vonatkozásában az, hogy míg magyarban van tegezés-magázás, addig angolban ez ebben a formában nincs jelen. Helyette viszont van udvarias/hivatalos/formális forma (ezt nevezzük „formal”-nek”) és a közvetlen/hétköznapi forma (ez pedig „informal”). A kettő között azonban van átmenet, tulajdonképpen bemutatkozáskor az dönt, hogy „mennyire” formális a szituáció.

Nézzük meg, hogy megy végbe a bemutatkozás a hivatalos/formális (formal) szituációkban:

-Good morning! My name is Péter Kovács.

-Good morning, Mr. Kovács! My name is Jans Schmidt.

-Pleased to meet you, Mr. Schmidt.

Magyarul ugyanez:

-Jó reggelt! A nevem Kovács Péter.

-Jó reggelt, Kovács úr! A nevem Jans Schmidt.

-Örülök a találkozásnak Schmidt úr.

Ez a szituáció nagymértékben hivatalos/formális. Láthatod, hogy egyik fél sem ajánlotta fel a másiknak, hogy a keresztnevén szólítsa, amely körülbelül megfelelne a magyar tegezésnek. Fontos, hogy a példában Kovács Péter mutatkozik be először, így Jans Schmidtnek hozzá kell igazodnia formalitásban.

A magyar nyelvhasználatban a vezetéknév áll elől, az angolban viszont éppen fordítva használják, ehhez célszerű igazodni. A példában egy bizonyos Jans Schmidt is szerepel (az egyszerűség kedvéért ő legyen német állampolgár), aki viszont pontosan úgy mutatkozik be, mint egy angol (már a nevet illetően), így a magyar fordításban is így maradt.

Nézzünk egy példát női szereplővel:

-Good morning! My name is Mrs. Kovács.

-Good morning, Mrs. Kovács! My name is Jans Schmidt.

-Pleased to meet you, Mr. Schmidt.

Magyarul ugyanez:

-Jó reggelt! A nevem Kovácsné.

-Jó reggelt, Kovácsné! A nevem Jans Schmidt.

-Örülök a találkozásnak Schmidt úr.

Ha „Mrs. (miszisz)”-ként mutatkozik be a hölgy, akkor férjezett és a megszólításnak is ehhez kell igazodnia. Ha pedig a teljes nevével mutatkozik be, akkor a vezetékneve elé „Ms. (misz)” kerül, ami tulajdonképpen a „Mr.” női megfelelője.

Napszaknak megfelelően létezik háromféle köszönés:

Good morning! – Jó reggelt!

Good afternoon! – Jó napot! (Szó szerint: Jó délutánt!)

Good evening! – Jó estét!

Lehetetlen és szükségtelen megmondani, hogy pontosan hány órakor melyik köszönést kell használni. Inkább hagyatkozz afféle ökölszabályokra: délelőtt = good morning, déltől este hatig = good afternoon, este hattól pedig good evening.

Van még egy negyedik verzió, ez pedig a:

Good night! – Jó éjszakát!

Ezt viszont csak elköszönéskor használjuk vagy akkor, ha aludni készülünk és elbúcsúzunk a többiektől, illetve, ha valakinek jó éjszakát kívánunk. Ha köszönéskor a good evening-et használtuk, akkor búcsúzáskor használhatjuk a good night-ot.

Nem kötelező azonban ezeket a napszak szerinti köszönéseket használnunk még formális szituációkban sem:

-How do you do? My name is Péter Kovács.

-Nice to meet you, Mr. Kovács! My name is Jans Schmidt.

-Nice to meet you too, Mr. Schmidt.

Magyarul ugyanez:

-Hogy van? A nevem Kovács Péter.

-Örvendek a találkozásnak Kovács úr! A nevem Jans Schmidt.

-Én is örvendek a találkozásnak Schmidt úr.

Biztos feltűnt, hogy a „hogy van” kérdésre Jans Schmidt nem válaszolt. Ez egyáltalán nem udvariatlanság, az angolban a „how do you do” tulajdonképpen csak egy köszönés, pont ugyanolyan, mint a „jó reggelt”, azonban nem probléma, ha mégis válaszolunk rá, de csak nagyon röviden:

-I’m fine, thank you! / Fine, thank you! / Very well, thank you! – Jól vagyok, köszönöm!

Ha ezt kissé furcsának érzed (ami nem lenne meglepő), még mindig létezik más alternatíva:

-Hello! My name is Péter Kovács!

-Hello, Mr. Kovács! My name is Jans Schmidt.

-Nice to meet you, Mr. Schmidt!

Magyarul ugyanez:

Nos, ez egy komplikált dolog. Angolban teljesen rendben van még a formális szituációkban is a „hello” használata, magyarban viszont a „hello, szia, szervusz” már szigorúan tegeződés, tehát közvetlen/hétköznapi forma. A „hi” viszont már angolban is csak közvetlen formában használatos.

Ennyi elég is a hivatalos forma köszönéseiről, nézzük meg a példák végét:

-Nice to meet you! / Pleased to meet you! – Örvendek a találkozásnak!

Mindkettő verziót használhatod formális és közvetlen szituációkban is. Találkozáskor mondhatod, hogy „It’s nice to meet you”, elköszönéskor „It was nice meeting you” (ez csak első találkozáskor érvényes, ha már ismersz valakit, akkor „nem örvendesz” és „nem örvendtél” a találkozásnak, ugyanúgy, ahogy magyarban sem). Bemutatkozáskor továbbá mondhatod, hogy „I’m pleased to meet you”, (első) elköszönéskor pedig „It was a pleasure to have met you” (öröm volt találkozni önnel/veled).

Térjünk át a kevésbé hivatalos, közvetlen (informal) szituációkra:

-Hello! My name is Péter. Péter Kovács.

-Hello, Péter! My name is Jans. Jans Schmidt.

-It’s nice to meet you, Jans.

-Nice to meet you too, Péter.

A „nice to meet you too” akkor jön be a képbe, ha te vagy a „második”, aki örvend a találkozásnak, mindazonáltal nem probléma, ha a „too” elmarad. Fontos, hogy Kovács Péter előbb Péterként mutatkozott be, majd azután a teljes nevén (pont fordítva, mint James Bond, aki mindig előbb a vezetéknevét használja). Ha először a keresztnevedet mondod, és csak utána a teljes nevedet az azt jelenti, hogy szeretnéd, ha a keresztneveden szólítanának, tehát a közvetlen formát ajánlod. Ezt máshogy is kifejezheted:

-Hello! My name is Péter Kovács. Call me Péter.

Tehát előbb bemutatkozhatsz a teljes neveddel, majd hozzáteheted, hogy „szólíts csak a keresztnevemen/használjuk a közvetlen formát”. Férjezett nőknek különösen hasznos lehet ez a lehetőség:

Hello! I’m Mrs. Kovács. Call me Csilla.

Tehát Kovácsné Kiss Csilla először Kovácsnéként mutatkozik be, majd hozzáteszi, hogy szólítsák csak Csillának.

Előfordulhat, hogy valaki így mutatkozik be angolul:

-Péter Kovács.

Ez egyáltalán nem udvariatlan, csupán nagyon közvetlen! Ettől függetlenül nem ajánlom, hogy így mutatkozz be bárkinek is, könnyen félreérthető és udvariatlannak tarthatnak miatta.

Az elköszönés témakörét már érintettük, de nézzük meg egy kicsit jobban. A helyzet nagyon egyszerű, mondhatod, hogy

-Bye!

vagy

-Goodbye!

Ezzel biztosan nem lősz mellé a közvetlen szituációkban. A formális szituációkban inkább a „goodbye” használatos. Udvarias/közvetlen elköszönési formák (első találkozáskor):

-Goodbye! It was nice meting you.

-Bye! It was a pleasure to have met you.

Későbbi találkozáskor a „bye” ill. „goodbye” elég, közvetlen formában lehet még:

-See you.

-See you later.

Ami kb. azt jelenti, hogy később/másik alkalommal még látjuk egymást. Lehet még:

Take care.

Ami annyit tesz, hogy „vigyázz magadra”.

Még hosszasan lehetne tárgyalni a bemutatkozás témakörét, de nincs igazán értelme. Ez a cikk egyáltalán nem átfogó és ne vegyél mindent készpénznek, ez csupán iránymutatás. Ha betartod az itt felsorolt dolgokat, nem lőhetsz mellé, de pl. a köszönéseknek/elköszönéseknek még számos más formája létezik, amelyekkel jó eséllyel találkozni fogsz, de ettől nem kell megijedni. Idővel bele fogsz jönni a bemutatkozásba is.

Fontos tisztázni, hogy itt nem specifikusan arról van szó, hogy mi a teendő, ha angolokkal/amerikaiakkal/ausztrálokkal vagy más anyanyelvűekkel találkozol, ez az angolra mint világnyelvre vonatkozik (természetesen ettől még az anyanyelvűekkel való találkozásra is alkalmas). A példában ezért is szerepelt egy képzeletbeli magyar és egy képzeletbeli német. Tehát, ha angolul kell bemutatkoznod, a cikkben leírtakat tekintheted mankónak, bármilyen nemzetiségű emberekkel kelljen kommunikálnod.

Viszont ami még talán ennél is fontosabb az az, hogy a bemutatkozás témakörébe nem csak a verbális kommunikáció tartozik bele, de bizony a nem verbális is (pl. testbeszéd), sőt, rengeteg kulturális tényező (pl. adnak-e puszit az emberek bemutatkozáskor egymásnak vagy nem). Ha van rá lehetőséged, tájékozódj valakitől, hogy milyen normákat kell követned bemutatkozáskor pl. egy új munkahelyen.

Hírlevél

Iratkozz fel ingyenes anyagokért és újdonságokért!

Kövess minket!