Az esszéírás - Writing essays

Az íráskészséget, különösen, ha idegen nyelvről van szó, csakis rengeteg gyakorlással lehet elsajátítani, fejleszteni. Az angol esszéírás az egyik legösszetettebb és talán az egyik legnehezebb feladat a nyelvtanulók számára. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk hogyan is épül fel egy angol nyelvű esszé, de mivel az esszéírás egy tág témakör, ezért nem fogunk tudni átfogó képet adni. Ha fejleszteni szeretnéd az íráskészségedet, azt javasoljuk, hogy mindenképpen fordulj szakemberhez, aki folyamatos javítással és visszajelzéssel segíti a fejlődésedet. Azonban, ha az általánosságok érdekelnek, bátran olvass tovább.

Miért éppen esszéírás?

Egy felsőfokú nyelvvizsga írásbeli részén egy hosszabb irományt kell prezentálnod felkínált lehetőségek alapján. A felkínált lehetőségek között szinte mindig van esszéírás (de pl. olyan lehetőséget is fel szoktak kínálni, hogy egy történetet kell folytatnod egy rövid bevezetés alapján, ez azonban az esszéírásnál jóval nehezebb, később pedig röviden visszatérünk rá, hogy miért is).

Esszéből sokféle létezik, azonban a nyelvtanulás során két nagyon gyakran előforduló típus az érvelő (argumentative) és az összehasonlító (comparative) esszé. A bejegyzésben erre a két típusra fogunk koncentrálni. Az érvelő esszében érvelnünk kell egy dolog mellett vagy ellen úgy, hogy az érvelésünk mellett szóló érveket alátámasztjuk, az ellene szólókat pedig megcáfoljuk. Egy összehasonlító esszében azonban legalább két dolgot kell összehasonlítanunk bizonyos szempont(ok) alapján úgy, hogy nem érvelünk egyik vagy másik mellett.

Később láthatod, hogy még hasonló téma esetén is mennyire különböző egy érvelő és egy összehasonlító esszé. Azonban nagyon lényeges, hogy az egész esszéírással arról teszel tanúbizonyságot, hogy logikusan felépítve, több szempontot figyelembe véve, képes vagy összefüggő, értelmes érveléseket, leírásokat, vagy éppen összehasonlításokat alkotni. Ez később is nagyon jól jöhet.

Tegyük fel, hogy van egy ötleted és szeretnéd, ha a munkahelyeden (amely jelen esetben egy nemzetközi cég) megfontolnák. Úgy döntesz, hogy egy rövid irományt készítesz, amelyben érveket sorakoztatsz fel amellett, hogy miért is lenne jó a cégnek, ha megfontolná és elkezdené megvalósítani az ötletedet. Egy ilyen dokumentumban gyakorlatilag egy az egyben hasznosítani tudod mindazt, amit az érvelő esszével kapcsolatban tanultál és talán pont az írásod magas színvonala segít hozzá ahhoz, hogy foglalkozzanak az ötleteddel és így egy előrelépési lehetőséghez jussál. A minőségi írás sok embert juttatott már kisebb-nagyobb sikerekhez. Ez nem egy forradalmi megállapítás, azonban igaz.

Az esszé felépítése

Az esszék felépítése típustól függetlenül mindig ugyanaz: cím (title), bevezetés (introduction), tárgyalás (body) és befejezés (conclusion), azonban a tárgyalás felépítése típustól függően eltérhet, ezt később bővebben kifejtjük.

Cím

A cím egy külön téma is lehetne. Praktikussági szempontból próbálj rövid, lényegre törő címet választani. Nyelvvizsgákon általában készen kapod a címet, szóval ezzel ott nem kell foglalkoznod, amely hidd el, hogy nagy könnyebbség. Vannak, akik annyi időt is képesek eltölteni a „tökéletes” cím kiválasztásával, amennyit az esszé megírásával.

Bevezetés

A bevezetés mindig egy bekezdés hosszúságú és rövid. A bevezetésben nagyon röviden bevezeted az irományod témáját, az utolsó mondat pedig a „thesis statement”. Ez bizony kulcsfontosságú rész. A „thesis statement”-ben egyetlen mondatban össze kell foglalnod, hogy mi az esszéd célja. Az esszéd minden részének kapcsolódnia kell a „thesis statement”-hez, nem kalandozhatsz el.

Tárgyalás

A tárgyalásodat több bekezdésre kell tagolnod. Egy „klasszikus” metódus szerint, amely remekül alkalmazható pl. a felsőfokú nyelvvizsga követelményeihez, a tárgyalásodat három bekezdésre célszerű felosztanod. Ez azonban nem szentírás, később egy példával alá is támasztjuk, hogy bizonyos esetekben két bekezdés is untig elég a tárgyalásban. Azonban nagyon fontos, hogy a tárgyalásodban levő összes bekezdésnek egy ún. „topic sentence”-el kell kezdődnie, amely egy mondatban leírja, hogy mi az adott bekezdés témája. Tehát az egész bekezdésnek kapcsolódnia kell a „topic sentence”-höz.

Befejezés

A befejezésnek a bevezetéshez hasonlóan szintén egy bekezdés hosszúnak kell lennie. Itt röviden összegzed, amit leírtál, újra átveszed a főbb megállapításaidat és levonod a konklúziót. Itt tilos teljesen új megállapítást tenni! Az esszéd lényegi része a tárgyalás, a befejezésben pedig tulajdonképpen a tárgyalásodat kell röviden összefoglalnod, levonnod a következtetés(eke)t, majd lezárnod az irományt.

Hogyan írjak?

Minden ember írása különböző. Különböző stílust és más szavakat használunk, különösen igaz ez az idegen nyelv esetében, ahol a nyelvtanulók szókincse nagy eltéréseket mutathat. Azonban vannak bizonyos szabályok, irányelvek, amelyekhez ragaszkodnunk kell, ha angol esszét írunk. Az angolszász írás lényegre törő. Ez így van az esszék esetében is. Mindig legyen „thesis statement” a bevezetésed végén és „topic sentence” a tárgyalás bekezdéseinek elején. Soha ne térj el a tárgytól, minden logikusan legyen felépítve úgy, hogy gondolataid szorosan kapcsolódjanak egymáshoz. Ez lehet, hogy behatárolja azt, hogy hogyan írhatsz, és sokat elvesz a rád jellemző stílusjegyekből. Azonban hidd el, egy szakember (pl. egyetemi tanár) ugyanúgy észreveszi a csakis rád jellemző dolgokat az esszédben, mint egy pontosan ugyanúgy felépített, de más ember által írt esszében.

Az „Ötös” szabály

Továbbá sok előnye is van annak, hogy egy előre felépített struktúra mentén kell haladnod. Például nem kell azon gondolkodnod, hogy hogyan is építsd fel az esszédet. Képzeld el, hogy nyelvvizsgázol, az időd véges a feladatra és még arról sincs fogalmad, hány bekezdésed legyen. Ha ismered az esszéírás fortélyait, ezzel nem is kell foglalkoznod, hiszen tudni fogod, hogy az „ötös szabály” (1 bekezdés bevezetés, 3 bekezdés tárgyalás, 1 bekezdés befejezés) mentén érdemes haladnod (még egyszer mondom, ez azért nem szentírás, bátran írj négy vagy éppen hat bekezdés hosszú esszét, ha úgy látod jónak).

Történet folytatása

A bejegyzés elején szó esett róla, hogy az egyik írásbeli feladattípus egy történet folytatása. Hiába tűnhet sokkal kreatívabbnak ez a feladat, itt is be kell tartani bizonyos szabályokat, mert egyszerűen egy elkezdett detektív történetből nem csinálhatsz vígjátékot és egy romantikus visszaemlékezésből se lehet kalandregény. Ennél a feladattípusnál jól kell ismerned a műfaji sajátosságokat és bizony azok mentén kell megírnod a történetedet, tehát gyakorlatilag itt is egy előre elkészített struktúrát kell használnod, de egy komplett, ámbár nagyon rövid történetet kigondolni legtöbbünknek sokkal nehezebb, mint pl. összehasonlítani a kerékpározást a városban az autóvezetéssel. Egy további előnye az előre megszerkesztett struktúrának az, hogy könnyebb javítani az irományt. A javítód pontosan arra fog figyelni javítás közben, amire neked kell írás közben (pl. thesis statement, topic sentence-k jelenléte) és ezek alapján fog pontozni. Az írás nehéz dolog, de egy esszé struktúrájához viszonylag egyszerű ragaszkodni, és ha így teszel, nagyon könnyen maximális pontszámot kaphatsz az esszé felépítésére (természetesen vannak még más kritériumok is pl. nyelvhelyesség).

Igazság szerint még irányelveket is nehéz írni esszéíráshoz, hiszen az esszék nem csak témában, de „technikailag” is eltérőek lehetnek. Egy esszé lehet nagyon rövid, akár 200 szavas (felsőfokú nyelvvizsgáktól ez nem idegen), de lehet 400-500 (ez se idegen a felsőfoktól), sőt, akár több ezer szavas is (szerencsére nyelvvizsgán ilyennel nem fogsz találkozni). Talán már tapasztaltad is, hogy mennyire más dolog 200 szóban összefoglalni valamit, mint 500 szóban. Azonban egy-két jó tanácsot természetesen megosztunk veletek.

Figyelj az időlimitre!

Ez kulcsfontosságú. Az esszéd legyen teljes egész, ez sokkal fontosabb, mint pl. az, hogy minden vessző a jó helyen legyen. A pontszámod nagyon megsínyli, ha félkész munkát adsz be.

Tervezd meg mit és hogyan írsz meg!

Szedd össze a főszempontokat, milyen lesz az érvelésed, tudjad, hogy hány bekezdésed lesz és azok miről fognak szólni. Ez csak a tervezés, tehát ne tölts el vele hosszú időt, de mindenképpen legyen egy kerek, egész terved, hiszen így leszel képes kerek, egész esszét beadni.

Gyakorolj sokat!

Nincs elég hely (és felesleges is lenne) felsorolni, hogy miért fontos a gyakorlás, ha esszéírásról van szó. Azonban van legalább egy dolog, amire csakis gyakorlás közben jössz majd rá: milyen „sorrendben” a legkönnyebb számodra az írás. Van, akinek úgy a legkönnyebb, ha lineárisan ír. A bevezetővel kezd, tárgyal, majd befejez. Azonban van, aki előbb a tárgyalást írja meg, majd a befejezést, és csak ezután a bevezetést, mert így, hogy látja az esszé lényegi részét, sokkal könnyebb bevezetnie és „thesis statement”-et megfogalmaznia. Mások a tárgyalás után bevezetnek, majd lezárnak. Azért az elmondható, hogy senki nem a befejezéssel kezd. Sok gyakorlással megismerheted a saját preferenciádat és az, hogy ezzel tisztában vagy, vizsgahelyzetben nagyon sokat számít. Most pedig felvázoljuk hogyan is épül fel egy érvelő és egy összehasonlító esszé hasonló témát boncolgatva.

Érvelő esszé (Argumentative essay)

Ebben az esszében egy dolog mellett- és ellen szóló érveket kell bemutatni, de már a legelejétől kezdve állást kell foglalni a dolog mellett vagy ellen. Az érvelő esszé célja az, hogy meggyőzzük az olvasót az álláspontunk helyességéről, így nem szabad semlegesnek maradni, az elejétől a végéig úgy kell felépíteni az esszét, hogy az álláspontunkat támassza alá. Többféleképpen fel lehet sorakoztatni az érveket és ellenérveket, mi most a következő struktúrát követjük: bevezetés után a tárgyalást három bekezdésre bontjuk, majd jön a befejezés. A tárgyalás egyes bekezdéseiben először felsorakoztatjuk azt az érvet, ami álláspontunk ellen szól (ellenérv), majd logikus érveléssel megcáfoljuk azt. A cáfolat pedig maga lesz az álláspontunk mellett szóló érv. Nézzük meg hogyan is néz ki ez a folyamat egy példán keresztül. Tegyük fel, hogy nyelvvizsgán vagyunk és egy érvelő esszét kell írnunk, amelynek címe:

Public transport is the best option of traveling in Budapest (A tömegközlekedés a legjobb módja a budapesti utazásnak).

Elnézést azoktól, akik nem budapestiek (ti vagytok többen), de a szemléltetés legjobb módja az, ha leszűkítjük a témát amennyire csak lehet, azonban mindenkinek ismernie kell a témát és hát a BKV az már afféle „fogalom”. Ne aggódjatok, nyelvvizsgán ennél általánosabb címeket fognak adni.

Bevezetés (Introduction)

Írhatunk arról, hogy Budapesten sok formája van az utazásnak, de mindenki másra esküszik. Az egyik legáltalánosabb formája a tömegközlekedés, de ez sok ember számára ellenszenves. Ezután jöhet a bekezdés utolsó, legfontosabb mondata, a „thesis statement”.

Thesis statement

Contrary to public beliefs, public transport is the most advantageous form of traveling in Budapest (A közhiedelmekkel ellentétben a tömegközlekedés a legelőnyösebb módja a Budapesten való utazásnak).

Ne feledd, hogy a „thesis statement” az egész esszéhez kapcsolódik, az esszé minden elemét vissza kell tudni vezetni rá. Ezért a tárgyalás három bekezdésében a „közhiedelmeket” kell sorra venni, majd azokat megcáfolni.

Tárgyalás (Body)

Minden bekezdést „topic sentence” kezd, amely elmondja, hogy miről szól az adott bekezdés. Az első bejegyzés az utazás anyagi vonzatáról szól, így a „topic sentence” a következő:

Financial considerations is a very important issue when it comes to traveling (Az anyagi megfontolások kérdése nagyon fontos, ha utazásról van szó).

Ezután jönnek a BKV ellen szóló érvek: a jegyek drágák, a bérletárak emelkednek, biciklivel sokkal olcsóbb közlekedni. Ezután pedig a cáfolat következik, amely egyben alátámasztja az álláspontunkat (a BKV a legjobb módja az utazásnak). Például a jegyek viszonylag valóban drágák, de a bérletekkel annyit lehet utazni, amennyit csak akar az ember, a diákbérlet olcsó, a bérletárak csak ritkán emelkednek és akkor se drasztikusan, egy autót fenntartani sokkal többe kerül és egy budapesti útviszonyokra alkalmas bicikli drága, sőt annak is vannak bizonyos fenntartási költségei, amely nem biztos, hogy nagyon elmarad a bérletek árától. Táblázatban foglaljuk össze mindezt, alatta pedig a másik két bekezdés is ott van táblázatos formában. Így sokkal átláthatóbb:

Befejezés (Conclusion)

Itt már tilos újabb érvet, ellenérvet hozni! A dolog rendkívül egyszerű, vegyük sorra a főbb gondolatokat (a BKV kényelmes, kis mértékben szennyezi a környezetet és viszonylag olcsó). Írjuk meg, hogy természetesen jobb is lehetne és nincs tökéletes formája a közlekedésnek, de mindent figyelembe véve, még mindig a tömegközlekedés az utazás legelőnyösebb formája Budapesten.

Számít, hogy igaz-e, amit írok?

Mielőtt még rátérnénk az összehasonlító esszére, amely az írásnak egy sokkal semlegesebb, objektívebb módja, ejtsünk pár szót arról, hogy mennyire fontos az igazat írni egy érvelő esszében. Röviden: semennyire. Az én álláspontomat csak részben tükrözi az, ami a fenti táblázatokban szerepel. Meg kell győznöd az érvelő esszé olvasóját, tehát meggyőzőnek, sőt, kissé manipulatívnak kell lenned. Bődületes hazugságokat azért ne írjál (pl. a buszok nem szennyezik jobban a levegőt, mint a biciklizés), viszont te vagy az író, te döntöd el, hogy milyen ellenérveket veszel sorra, nyugodtan kihagyhatsz belőle dolgokat, amik egyébként jó ellenérvek lennének, de nem tudod rendesen megcáfolni. Például én se hoztam fel ellenérvként a bicikli használatot a környezetszennyezés témaköréhez, hiszen bizony nehéz lenne megcáfolni azt, hogy a bicikli a környezetet kevésbé szennyezi, mint a tömegközlekedés. A lényeg az, hogy meggyőző, logikusan felépített érvelő esszéd legyen és egyáltalán nem fontos az, hogy az őszinte álláspontodat fejtsd ki. Ha például te utálod a tömegközlekedést és szerinted jobb nagy, környezetszennyező terepjárókkal szelni Budapest utcáit, akkor akár ezt is kifejtheted, de valljuk be, nehéz jó érveket hozni a terepjáró használatért, így jobban jársz, ha a nyelvvizsga kedvéért dicsőíted kicsit a tömegközlekedést.

Összehasonlító esszé (Comparative essay)

Az összehasonlító esszében két- vagy több dolgot hasonlítunk össze egymással. Ezek sokfélék lehetnek. Például két ábra összehasonlítása, az egyiken az újszülöttek tavalyi, a másikon az újszülöttek 20 évvel ezelőtti száma. Lehet akár két író összehasonlítása, két vallás összehasonlítása stb. Lehet, hogy csak általánosságban kell összehasonlítanod őket a hasonlóságokat és különbségeket kiemelve, de általában találnod kell bizonyos szempontokat, amikhez viszonyítasz. Ez az esszétípus semlegességet kíván, nem foglalhatsz állást egyik vagy másik dolog mellett! Sokan jobban szeretnek összehasonlító esszét írni, mint érvelőt, hiszen itt nem kell az olvasót meggyőzni, nem kell erőlködnünk érvek és ellenérvek kigondolásával. Természetesen ez is írás, tehát egy összetett, viszonylag nehéz feladat, a maga nehézségeivel, mégis, talán egyszerűbb két dologról általánosan írni, mint előtérbe helyezni egyiket vagy másikat. Hogy témánál maradjunk, az összehasonlító esszénk címe Public transport and driving a car(Tömegközlekedés és autóvezetés) lesz. Ez már egy kissé általánosabb téma, mint az előző, azonban mindenképpen „rokonok”.

Az esszé felépítése

Összehasonlító esszénél két felépítést követhetsz. Az egyik az, hogy kigondolod a szempontokat, ami alapján összehasonlítod a két dolgot, és a tárgyalásban minden szempontot egy bekezdésben kifejtesz úgy, hogy jelen esetben mind az autóvezetéssel, mind a tömegközlekedéssel kapcsolatban kifejted. Legyen a három szempontunk: anyagi megfontolások, környezeti tényezők és kényelem. Ha így építed fel az esszédet, akkor a felépítése nagyon hasonló lesz az előző érvelő esszééhez. Első bekezdésben leírod, hogy melyik utazási forma mennyibe kerül: a jegy drága, a bérlettel jobban ki lehet jönni, az autó drágább, benzin, biztosítás, nyári- és téli gumi stb. Véleményt nem fejtesz ki, csupán tényszerűen leírod, hogy melyik utazási forma mennyibe kerül, következő bekezdésben azt, hogy milyen hatásuk van a környezetre stb. Természetesen itt is lesz „thesis statement” a bevezetés elején és „topic sentence” a tárgyalásban levő bekezdések elején. Azonban van egy másik típusú felépítés is. Ilyenkor a tárgyalásodban csupán két hosszú bekezdésed lesz. A címünk változatlan és a szempontjaink is. Viszont a tárgyalásban az első bekezdésben a három szempont mentén haladva írunk a tömegközlekedésről, majd a tárgyalás második bekezdésében a vezetésről írunk ugyanezen szempontok alapján. Mivel ez a szerkezet eltér az érvelő szerkezet felépítésétől, ezért ezt szemléltetjük.

Bevezetés

Leírhatod, hogy a városokban rengeteg ember választja a tömegközlekedést, de sokan inkább autót vezetnek. Mivel a közlekedés a városi élet elengedhetetlen része, ezért fontos, hogy tisztában legyünk e két közlekedési forma természetével. Ezután befejezzük a bevezetést az alábbi „thesis statement”-el:

In order to have a better understanding of this issue, public transport and driving a car will be compared along the lines of financial considerations, environmental factors, and comfortability (Az autóvezetést összehasonlítjuk a tömegközlekedéssel az anyagi megfontolások, környezeti tényezők és kényelem mentén azért, hogy jobban megértsük ezt a kérdést).

Ne feledd, hogy itt se lehet elkalandozni, a „thesis statement”-hez az esszé összes részének kapcsolódnia kell. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a „thesis statement”-ben szenvedő szerkezetet használtunk, ami egyfajta semlegességet ad az írásnak, és akadémiai körökben pl. egyetemeken általában meg is követelik, hogy az írásunkat a szenvedő szerkezet használatával személytelenebbé, objektívabbá, tudományosabbá tegyük.)

Tárgyalás

Most csak táblázatos formában összeszedjük a két bekezdésünket és természetesen a „topic sentence” se marad el. Az első bekezdés a tömegközlekedésről fog szólni, a második pedig az autóvezetésről.

Az egyik nagy előnye ennek a felépítésnek, hogy a „topic sentence” nagyon egyszerű és általános, hiszen a bekezdések is leginkább általános összefoglaló jellegűek.

Befejezés

A befejezésben legyünk nagyon diplomatikusak. Röviden foglald össze, hogy miről is szólt az esszé, majd összegezz. Az összegzésben ne legyen benne szubjektív vélemény, csakis azt használd fel, amit az esszében már leírtál. Egy jó taktika, ha nagyon diplomatikusan azt írod, hogy végül is mindkét utazási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai, és csupán a pénztárca és az egyéni felfogás függvénye, hogy ki melyiket részesíti előnyben. Ez akár lezáró mondat is lehetne. Egy szép, kerek mondattal zárd le az összehasonlító esszét úgy, hogy az olvasód úgy érezze, hogy ez egy jól felépített esszé méltó lezárása. Egy olyan esszéé, amelyből újat tanult vagy a témakört érdekesen, elgondolkodtatóan közelítette meg a szerző.